A Dél-Alföld gyöngyszeme
A Dél-Alföld legszebb, legérdekesebb kisvárosa, Gyula hamisítatlan történelmi hangulatot árasztó, rengeteg zöldfelülettel ékesített, jelentős történelmi emlékekkel rendelkező fürdőváros. Turisztikai szempontból egyértelműen hazánk élvonalában lévő Gyula három kiemelkedő látnivalója, az egymás szomszédságában, a Várkertben található középkori téglavár, a gyönyörűen újjá varázsolt, európai színvonalú kiállításoknak helyt adó Almásy-kastély és természetesen a legnagyobb turistamágnes, az ősfás parkban kialakított Gyulai Várfürdő. A nevezetes trió mellett a városnak és környékének több látogatásra érdemes történelmi és természeti látnivalója is van, a nívós kulturális és gasztronómiai rendezvények hosszú sora pedig csak hab a tortán.
Gyula legfontosabb látnivalói
Gyula nevezetességeinek triumvirátusa, a város központjában található Várkertben helyezkedik el, egymás tőszomszédságában. Közép-Európa egyetlen épségben fennmaradt, síkvidéki téglavára, az 1400-as években épült gyönyörű, tóparti gótikus vár Gyula városának jelképe, a Dél-Alföld egyik legnépszerűbb látványossága. Az impozáns erődítmény a gondozott parkban, egy hangulatos csónakázótó mellett magasodik, közelében találjuk a népszerű gyógyfürdőt, a Gyulai Várfürdőt és az Almásy-kastélyt. Dél-Alföld, sőt talán hazánk egyik legérdekesebb múzeuma, a példásan felújított gyulai Almásy-kastélyban berendezett, a főúri életet és az őket kiszolgáló személyzet mindennapjait bemutató, XXI. századi, modern, interaktív eszközökkel szemléltető állandó kiállítás. A két kötelező történelmi látnivaló megtekintése után az egész évben nyitva tartó országos gyógyhellyé minősített Várfürdőben tudjuk kipihenni a városnézés fáradalmait. Az új vízi élményparadicsommal, az Aquapalotával kibővített termálfürdő hazánk fürdőhelyeinek élvonalába tartozik. Mindhárom helyről külön cikkünkben lehet olvasni.
A méltán híres Várkertbeli trión kívül is van mit nézni és csinálni a rendezett, kulturált kisvárosban. A belváros a vártól nyugatra fekszik pár perc sétára, tengelye, a Kossuth Lajos utca folytatása, a túlsó végén sétálóutca jellegű Városház utca. Középső részén, mindkét oldalán egy-egy tér található, északra a Harruckern teret az 1777-ben felszentelt késő barokk stílusú Nádi Boldogasszony plébániatemplom, másik nevén, a Belvárosi templom sárgára festett, egytornyos épülete uralja. A délre eső, Október 23.-a tér egy rendezett park. A Városház utca kiszélesedésénél, a közkedvelt városi találkozási pontnál, a Világóránál délre fordul és a Kapus-hídon kel át az Élővíz-csatornán. Gyula egykori folyója, a Fehér-Körös, a szabályozás után nyílegyenesen kerüli el a várost északkeletről, hogy Doboz határában egyesüljön a Fekete-Körössel és Kettős-Körös néven folytassa útját az Alföldön. A város fő vizének így a várost kettészelő, romantikus, fűzfákkal határolt Élővíz-csatorna számít. Partjain végig kellemes sétányok, kis forgalmú utcák futnak, andalgásra csábítva a turistát és itt lakókat egyaránt.
Gyulát nem véletlenül hívják a vizek városának, a fürdő és a folyóvizek mellett a szökőkutak szokatlanul magas száma is egyből feltűnik a látogatóknak. A legimpozánsabb együttes a csatorna túloldalán, a Kossuth téren látható. A belváros meglehetősen egységes kinézetű, rengeteg, a XIX. század elején épült copf stílusú házzal, de a szecesszió kedvelői is számos izgalmas épületet találhatnak. Az egyházi épületek közül kiemelkedik a Várkert szélén álló Szent Miklós-templom, hazánk legnagyobb román ortodox katedrálisa. A város egyik legjelentősebb épülete, a Megyeház utcában álló Városháza, a hajdani vármegyeház barokk eredetű, de az 1800-as évek második felében neoreneszánsz stílusban építették újjá. Mellett áll a copf stílusú református templom, előtte az árnyas Petőfi tér, hozzácsatlakozva az Erkel tér fekszik, a város leghíresebb szülöttének, Erkel Ferencnek mellszobrával. Ugyancsak az Erkel téren egy XIX. századi épületben működik a város, egyben az ország egyik legrégebbi, folyamatosan üzemelő cukrászdája, a Százéves Cukrászda. Az 1840 óta ebben az empire stílusú épületben működő cukrászda belső terében a biedermeier bútorzat, a díszesre festett falak a reformkori hangulatot idézik vissza. A gazdag süteménykínálatban is dominálnak a hagyományos édességek, igen magas színvonalon. Az egykori műhelyben cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel, a szomszédos Ladics-házban pedig a XIX. és XX. századi vidéki polgárság életét bemutató kiállítást tekinthetünk meg.
Természetesen Erkel Ferenc sem maradhat múzeum nélkül, szerencsére fennmaradt az 1795-ben épült egykori kántor- és iskolaház, ahová 1810-ben született nemzeti himnuszunk zeneszerzője. Az Erkel tértől a Jókai Mór utca visz az Apor Vilmos téren, a Szent József-templom szomszédságában álló Erkel emlékházhoz.
Gyula leghíresebb terméke, a gyulai kolbász külön múzeummal is rendelkezik, a város szélén, az Interspar mellett álló épületben kialakított Kolbászmúzeumban mindent megtudhatunk a népszerű csemegéről, a helyi hentesek munkájáról a gyulai húsipar történetéről. Természetesen kóstoló is jár a belépőjegy mellé. Még ha nem is zarándokolunk el a múzeumba, akkor is érdemes beszerezni a legfrissebb gyulai hústermékeket, a legautentikusabb forrásból, a Gyulai Hús márkaboltjából, melyet a vasútállomásra tartó Béke sugárút 50. szám alatt találunk.
Gyula gasztronómiai és kulturális rendezvényei
Gyula a pálinka fővárosa, a Várkert a helyszíne a rendkívül népszerű, többnapos Pálinkafesztiválnak, mely az ország kiemelkedő turisztikai és gasztronómiai rendezvényének számít már hosszú évek óta. A másik híres helyi terméknek, a gyulai kolbásznak is van természetesen saját ünnepe a városban. A kulturális programok közül kiemelkedik a Gyulai Várszínház gazdag, változatos kínálata tavasztól őszig. A jazz és a blues rajongóinak is megtalálhatják kedvenceiket az évente tartott fesztiválokon. Az aktuális programkínálatért a helyi turista információs iroda informatív honlapját érdemes böngészgetni.